A nőket érintő daganatos megbetegedések világszerte több millió életet követelnek évente, és hazánkban is a vezető halálokok közé tartoznak. A rendszeres szűrővizsgálatok célja, hogy az esetleges elváltozásokat időben felfedezzék, még azelőtt, hogy a klinikai tünetek megjelennének. Minél korábbi stádiumban sikerül ugyanis diagnosztizálni a daganatot, annál hatékonyabb lehet a terápia és annál jobbak a beteg túlélési esélyei.
2021.01.21-28. között Medical Centerünkben elsősorban a méhnyakrák tüneteire és annak korai felismerésére fókuszálunk, célunk e héten, hogy felhívjuk a figyelmet a rák prevencióra.
Milyen esetekben érdemes nőgyógyászhoz fordulni?
A nőgyógyász szakorvost évente egy alkalommal mindenképp javasolt méhnyakrák szűrés és emlő szűrés céljából felkeresni. Ezekkel a vizsgálatokkal elkerülhetőek a legsúlyosabb, sokszor halállal végződő nőgyógyászati betegségek kialakulásai is. A megelőző vizsgálatok részét képezi azoknak a tényezőknek a feltárása is, amelyek gátolják a terhesség kialakulását. Ezen kívül minden hölgy életeben vannak olyan szakaszok, például a kamaszkor és a változó kor, amikor érdemes rendszeresen nőgyógyászhoz fordulni.
Mi a vizsgálat menete?
A szűrővizsgálat során a nőgyógyász először áttekinti a külső nemi szerveket, ezt követően a hüvely feltárása következik. A méhnyakrákszűrés legfontosabb eleme a mai gyakorlatban a méhszáj felszínéről és a nyakcsatorna kezdetei szakaszáról végzett mintavétel. Az innen lesodort sejtek mikroszkópos vizsgálata (cytologia) során elkülöníthetők az egészséges, illetve a kóros sejtek.
A kenetet az úgynevezett Bethesda rendszer szerint értékelik, ennek alapján dönthető el, van-e további tennivaló.
Mi valójába méhnyakrák?
Méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A méhnyak belső felületét borító mirigyhám, és a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám találkozásánál. A méhnyakrák döntő többsége (~90%) laphámrák, és csak az esetek kisebb (~10%) hányadában fordulhat elő mirigyrák formájában.
Méhnyakrák tünetei:
A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Magyarországon a statisztikák szerint évente 1500 új beteget diagnosztizálnak, az esetek többségében 30-40 éves korban. A méhnyakrák kialakulásában a legfontosabb tényező mára ismertté vált, ez a HR-HPV ( magas kockázatú típúsú Humán Papillóma Vírusok) által történő fertőződés. Ezen kívül további kockázati tényezők is szerepet játszanak, sokkal kisebb hangsúllyal:
- dohányzás
- aktív nemi élet, gyakori partnerváltás
- visszatérő hüvelyi gyulladások
- HPV fertőzés (humán papillómavírus)
A fenti kockázati tényezők mellett az alábbi tünetek figyelmeztethetnek a méhnyakrák jelenlétére:
- pecsételő vérzés
- fájdalmas szexuális együttlét, akár vérzés kíséretében (kontakt vérzés)
- fájdalmas vizeletürítés (előrehaladottabb állapotban)
- kellemetlen szagú, sárgás hüvelyi folyás
- hasi görcsök
- lábfájdalom-és dagadás (előrehaladottabb állapotban)
- fogyás (előrehaladottabb állapotban)
- inkontinencia, veseproblémák (előrehaladottabb állapotban)
Komplex nőgyógyászati szűrővizsgálat nem egy-egy probléma külön szűrését célozza, hanem minden olyan daganatos betegséget igyekszik kiszűrni, amelyek a női szerveket érinthetik.
